Lev Detela

Abban az időben, amikor a rendőrök a bűnözők helyett inkább költőket és politikusokat vertek, Lev Detela külföldre költözött. De nem jutott messzire. Hamarosan a határ túloldalán telepedett le, és éber szemmel követte az eseményeket a semleges zóna mindkét oldalán. Idővel a határok megnyíltak, de ez korántsem jelentette azt, hogy az élet problémamentessé vált.


ELEFÁNT

Elefánt lép a színre,
közönség kedvence, bécsi elefánt.
Elefánt a trapézon,
nagyfülű , hatalmas, méltóságteljes,
akár egy bálna, oly kövér.
Nagyobb mint a világ, óriás szobor.
Megrázó szemű,
korunkat túlélő elefánt.

A FŐMADÁR VÉGRENDELETE

Én, az utolsó madár a Karazóki-törzsből,
én, a viharmadár, az őrület főmadara,
a magányos éjszakák minden zúgának
kinyilatkoztatom:
A vak szemek kora közeleg.
Holt erdők közelítenek.
Kiszáradt folyó hajtja az utolsó
malomkereket,
s én, a viharmadár, az őrület főmadara
az égő templom tornyán leszek
mozdulatlan szélkakas.
Kialudt csillagok nyommá lesznek a
homokban,
megtört kígyók vadak zsákmányai,
és mi az őrült madár csillogásában
gubbasztunk vakon.

Fordította/prevedel: Deák Ernő