Željko Perović:

Amikor Željko Perovič leteszi a világot, leteszi a várost, leteszi az embereket, leteszi a gondolatokat és önmagát, akkor születik meg a vers. A zaj lehet bárhol, de itt vers születik.

HORDALÉKOK

a nád egyre igazgatja a susogást
a tájban fészkelnek
a múlt távlatai, a pannon tenger
zajai lombosodnak, a benyomás
ihletté válik, az akarat belefúl a meghatódásba,
a halál és rügyezés hevében gyűlik
a szótalanban, (ez a pillanat
a nyelv hordaléka)

Fordította/prevedla: Gabriella Gaal