Aleksander Vukan (SLO) és Koltay Dorottya Szonja (HU)képzőművészeti kiállítás
IZ Kulturnega centra Maribor sporočajo, da pripravljajo razstavo prekmurskega akademskega slikarja Alaksandra VUkana na Madžarskem. Vabijo na otvoritev razstave, ki bo v petek, 9. 8. 2024 v prostorih Malom Látogatóközpont (Center za obiskovalce Mlin) v kraju Őriszentpéter (HU) slab kilometer od mejnega prehoda Hodoš.
Dogodek se odvija v okviru EU projekta NBW (No Border Words), ki ga organizirata partnerja Kulturni center Maribor (SLO) in Őri Alapítvány (HU).
Program
17.00
Zbiranje / Gyülekezés
18.00
Nastop dobrodošlice / Nyitány
Godba veteranov Štajerske (SLO) / Stájerországi Veteránok Bandája (SLO)
18.30
Otvoritev razstave / Kiállítás megnyitó
Aleksander Vukan – Šanji (SLO)
Koltay Dorottya Szonja (HU)
19.00
Glasbeni nastop / Dalköltészet
CZD akustično (SLO), Pijani čoln (SLO)
Miklós H. Vecsei & Balázs Szabó (HU)
Spodaj vam podajamo informacije o nastopajočih v obeh jezikih.
Az alábbiakban mindkét nyelven adunk tájékoztatást az előadókról.
Akademski slikar Aleksander Vukan Šanji predstavlja na samostojni razstavi na Madžarskem izbor slikarskih del iz novejšega ustvarjalnega obdobja, ki so že na daleč prepoznavna po svojem ekspresivnem naboju, hkrati pa so nosilke izjemne osebne izpovedi, navezujoč na zgodbe iz življenja samega umetnika in njegovih bližnjih.
Za umetnikov slog bi lahko dejali, da je ne le ekspresiven, marveč celo novo ekspresionističen, navezujoč nekoliko na fauvizem, pri čemer so njegovo osnovno likovno izrazno sredstvo široke poteze s čopičem, ki so lahko bodisi transparentne ali pastozne, s katerimi dejansko riše močno stilizirane, lahko bi dejali ekspresivno deformirane oblike in like na robu abstrakcije. Poteze so različno dolge, včasih zariše umetnik celotno obliko, včasih samo fragment, skrajno samosvoje pa so njegove “intervencije” navpično ali vodoravno adicijskih, lisastih nanosov barve, s katerimi označuje abstraktni prostor. Vukanove barve so tople, še več, žareče, kot so prelivajoči se odtenki rumene, rdeče, oranžne, rožnate, vijoličaste, pri čemer mu uspeva celo hladne modre nianse izraziti kot tople, v kombinaciji s sosednjimi barvami, ki jih meša kar na platnu, še posebej z raznimi odtenki zelene. Ob vsem eruptivnem koloritu pa nekromatska črna daje določeno težo in hkrati prostorsko globino v občutljivi kompoziciji barvne tehtnice. Gre torej za takšne medsebojne odnose barv, ki bi jih lahko primerjali z medčloveškimi odnosi, ki so lahko topli ali hladni, ločeni ali združeni, ostro omejeni ali prelivajoči se, grobi ali nežni, togi ali razgibani, močni ali šibki.
Človeške osebe so zelo shematizirane, njihovo individualnost pa opredeljujeta kolorit in konstrukcija posameznih likov oziroma teles, saj se zdi, kot bi bila slednja sestavljena iz oblikotvornih fragmentov. Pri oblikovanju obrazov uporablja umetnik stilizirane poteze, do največ štiri ali pet linij, kot bi šlo za prvobitno, malodane otroško risbo. Primer takšnega združevanja likov in povezovanja obraznih potez je dvojna figuralna kompozicija, kjer se moški od zadaj približa ženski, jo objame in se s svojo glavo združi z njeno v enoten obraz. Običajno so, praviloma goli, moški in ženski liki upodobljeni bodisi v parih ali posamično, nameščeni v naravnem ali v čisto abstraktnem prostoru, ki bi ga lahko označili kot vsemirje. Takšna kompozicija, ki združuje naravo in vsemirje je zgodba dekleta iz slike Ona in luna, v izjemni kolažni tehniki. Vsebina je preprosta a hkrati poglobljena, saj gre, po besedah samega avtorja, za žensko osebo, ki živi po eni strani v svojem majhnem, subjektivnem in izoliranem svetu, po drugi strani pa jo spominja luna nad njo na neskončnost resničnega sveta okrog nje. Iz obeh svetov črpa življenjsko moč, ki ji omogoča preživetje. Podobno združevanje barv in likov je Vukan upodobil v triptihu Veni Vidi Vici, za katerega sam pravi, da govori o treh bratih, o njemu, Jožetu in Igorju, ki so obteženi z določenim življenjskim bremenom, ki pa ima pozitiven učinek nanje in jih hkrati povezuje, a tudi oddaljuje. Tehniko označuje kot transparentno sliko. Vsaka slika ima tako svojo svoj smisel, svojo zgodbo, ki jo je umetnik doživljal in hkrati predstavlja neke točke, ki ih je srečeval v svojem vesolju.
Celoten slikarski opus Aleksandra Vukana Šanjija je torej skrajno intimen, osebno izpoveden in hkrati izrazno samosvoj, prvobiten, prepoznaven in očiščujoč, kot neke vrste aristotelovska katarza skozi umetniško ustvarjanje.
Mario Berdič Codella, likovni kritik in kurator, v Mariboru, junij 24
***
Alexander Vukan Šanjifestőművész magyarországi önálló kiállításán az újabb alkotói korszakából mutat be válogatott festményeket, amelyek azonnal felismerhetők expresszív kifejezésükrmódjukról, ugyanakkor személyes vallomást is hordoznak, történeteket mesélnek a művész és a hozzá közel állók életéből.
Stílusa nemcsak expresszív, hanem új expresszionistának is nevezhető, némileg a fauvizmusra is utal elsődleges kifejezési eszközeként használt széles ecsetvonásaival, amelyek lehetnek áttetszőek vagy pasztózusak és amellyekkel erősen stilizált, az absztrakció határát súrló formákat és figurákat fest. Az ecsetvonások hossza változó, néha egy egész formát, néha csak egy töredéket vázolnak fel, különlegesek a függőlegesen vagy vízszintesen elmosódott, foltos festékrétegekből álló „beavatkozások“, amelyekkel az absztrakt teret jelöli ki. Vukan színei melegek, sőt, izzóak, mint például a sárga, a vörös, a narancs, a rózsaszín, a lila árnyalatai, de még a hűvös kék árnyalatait is sikerül melegként érzékeltetneie a szomszédos színekkel együtt – különösen a zöld különböző árnyalataival – amelyeket közvetlenül a vásznon kever. A kirobbanó színvilág mellett az akromatikus fekete bizonyos súlyt és egyúttal térbeli mélységet kölcsönöz a színskála finom kompozíciójának. A színek egyfajta egymáshoz való viszonyáról van szó, amelyet a személyek közötti kapcsolatokhoz lehetne hasonlítani, ezek pedig lehetnek melegek vagy hidegek, különállók vagy egybefolyók, élesen határoltak vagy átfedőek, durvák vagy finomak, merevek vagy mozgékonyak, erősek vagy gyengék.
Az alakok erősen sematizáltak, egyéniségüket az egyes figurák vagy testek színezése és felépítése határozza meg, mivel az utóbbiak mintha formaképző töredékekből állnának össze. Az arcok kialakításánál stilizált, legfeljebb négy-öt vonalig terjedő ábrázolást használ, mintha primitív, szinte gyermeki rajzról lenne szó. Az alakok összeolvadására és az arcvonások integrálására példa a kettős alakú kompozíció, ahol egy férfi hátulról közelít egy nőhöz, átöleli és a fejét egybeolvasztja a sajátjával, hogy egyetlen arcot alkossanak. Figurái általában férfi és női alakok, meztelenül, párosan vagy egyesével ábrázolva, egy természetes vagy tisztán absztrakt térben elhelyezve, amelyet mindenségnek jelölhetnénk. Egy ilyen, a természetet és a mindenséget ötvöző kompozíció az Ő és a Hold című képen látható lány története, kivételes kollázstechnikával. A tartalom egyszerű, mégis mélyreható, hiszen a művész saját szavaival élve egy női személyről szól, aki egyrészt a saját kis, szubjektív és elszigetelt világában él, másrészt a felette lévő Hold emlékezteti őt a körülötte lévő valós világ végtelenségére. Mindkét világból meríti az életerőt, amely lehetővé teszi számára a túlélést. Vukan a színek és a karakterek hasonló összeolvadását ábrázolja a Veni Vidi Vici című triptichonjában, amely saját elmondása szerint három testvérről – saját magáról, Jožeról és Igorról – szól, akiket az élet egy bizonyos súllyal terhel, de amely pozitívan hat rájuk, összeköti, de egyben el is távolítja őket egymástól. Ezt a technikát transzparens képnek nevezi. A művész elmondása szerint minden egyes festménynek megvan a maga jelentése, a saját története, amelyet átélt, olyan pontok megjelenítései, amelyekkel a saját világegyetemében találkozott.
Alexander Vukan Šanji festészete tehát rendkívül intim, személyesen vallomásos, ugyanakkor kifejezően önmagába záródó, ősi, felismerhető és megtisztító, mint egyfajta arisztotelészi katarzis a művészi alkotáson keresztül.
Mario Berdič Codella, képzőművészeti kritikus és kurátor
Maribor, 2024 júniusa
Koltay Dorottya Szonja 2020-ban diplomázott a Képzőművészeti Egyetem festő- és grafika szakán. Műveit az interdiszciplináris szemlélet és a mediális sokféleség jellemzi. Az elmúlt években rendszeresen dolgozott független és kőszínházi előadásokban, az itt szerzett tapasztalatai visszaköszönnek az installáció- és a tértervezés területén, valamint a performatív és közösségi színházi módszerek alkalmazásában. Személyes kiindulópontból vizsgálja a kollektív emlékezet és a generációkon átívelő narratívák működését, melyben különös hangsúlyt kap a sebezhetőség, az agresszió jelensége, és az abszurditás. Az elmúlt évben művészeti gyakorlatát kinyitotta a közösségi alkotás irányába is.
***
Dorottya Szonja Koltay je leta 2020 na Univerzi za likovno umetnost diplomirala iz slikarstva in grafike. Za njeno delo sta značilna interdisciplinarni pristop in medijska raznolikost. V zadnjih letih redno sodeluje v neodvisnih in institucionalnih gledaliških predstavah, njene izkušnje na tem področju pa se odražajo v njenem delu na področju instalacij in oblikovanja prostora ter v uporabi metod performativnega in skupnostnega gledališča. Z osebnega vidika raziskuje delovanje kolektivnega spomina in medgeneracijskih pripovedi, s posebnim poudarkom na ranljivosti, pojavu agresije in absurda. V zadnjem letu je svojo umetniško prakso odprla tudi za sodelovalno umetnost.
Godba veteranov Štajerske (SLO)
Godba veteranov Štajerske je na bila ustanovljena na pobudo Ervina Hartmana leta 2002 in deluje v okviru Kulturno-umetniškega društva Pošta Maribor. Ob 15-letnici delovanja se je godba na pobudo godbenikov preimenovala v Godbo veteranov Štajerske Ervina Hartmana.
Čeprav so nekateri godbeniki veteranske godbe še vedno člani svojih matičnih godb je njihovo delovanje med svojimi »vrstniki«, v godbi veteranov, praviloma manj zahtevno. Bistven poudarek delovanja v veteranski godbi je v druženju in seveda tudi muziciranje.
Godbenice in godbeniki prihajajo iz 20. različnih godb, tudi iz zelo oddaljenih krajev in kar tretjina tudi iz sosednje avstrijske Štajerske.
Godba veteranov Štajerske Ervina Hartmana je izdala do sedaj tri zgoščenki: prvo je posnela založba AMOS na festivalu MID EUROPE v Schladmingu, drugo je izdala ob svoji 5-letnici delovanja in tretjo, s pomenljivim naslovom GREMO NA ŠTAJERSKO, je izdala ob 15-letnici.
V letu 2023 je godba uspešno posnela večje število koračnic, ki jih bo promovirala pod naslovom HISTORIČNI MARŠI. Najstarejša posneta koračnica je MARŠ FINSKE KONJENICE iz leta 1630, večina pa jih izhaja iz devetnajstega in dvajsetega stoletja.
Dirigent godbe je njen ustanovitelj Ervin Hartman, sicer častni dirigent Pihalnega orkestra Pošta Maribor, ki ga je vodil skoraj 52 let. Predsednik godbe je Branko Smrtnik.
V okviru Godbe veteranov Štajerske uspešno deluje tudi OLDIES DIXIE BAND, ki je pred kratkim izdal svojo novo zgoščenko.
* * *
Stájerországi Veteránok Bandája (SLO)
A Stájerországi Veteránok Bandája a Pošta Maribor Kulturális és Művészeti Egyesület keretében alakult 2002-ben, Ervin Hartman kezdeményezésére. A zenekart, 15 éves fennállásának évfordulóján a tagok javaslatára átnevezték Štajerska Veterans’ Brass Band of Ervin Hartman névre. Néhány alapító tag még mindig játszik a zenekarban, így, a “társaik” között szerepelve kevésbé megterhelő a fellépésük. A veterán fúvószenekarban a társasági életre és az örömteli együtt muzsikálásra helyezik a hangsúlyt.
A zenészek 20 különböző fúvószenekarból érkeznek, nagyon távoli helyekről is, egyharmaduk a szomszédos osztrák Stájerországból.
Az Ervin Hartman Stájerországi Veteránok Bandája eddig három CD-t adott ki: az elsőt az AMOS Kiadó a schladmingi MID EUROPE Fesztiválon rögzítette, a második az 5. évforduló alkalmából, a harmadik pedig a 15. évforduló alkalmából jelent meg, a sokatmondó GREMO NA ŠTAJERSKO (Megyünk Stájerországba) címmel.
A fúvószenekar 2023-ban számos indulót rögzített TÖRTÉNELMI INDULÓK cím alatt. Köztük a legrégebbi az 1630-ból származó FINN LOVASSÁG INDULÓJA, de a legtöbb induló a XIX. és XX. századból származik.
A fúvószenekar karmestere az alapító Ervin Hartman, aki egyben a Pošta Maribor Fúvószenekar tiszteletbeli karmestere is, amelyet közel 52 éven át Branko Smrtnik, a fúvószenekar elnöke vezetett.
A Stájerországi Veteránok Bandája keretében eredményesen működik az OLDIES DIXIE BAND is, amely nemrégiben új CD-t adott ki.
CZD – Center za dehumanizacijo
Rock punk novovalovska skupina Center za dehumanizacijo (CZD) je nastala leta 1984 s prvo postavo v obliki tria. Leta 1986 so izdali prvo kaseto “Center za dehumanizacijo” in istega leta nastopili na masovnem koncertu (preko 10000 obiskovalcev) na kultnem koncertu v Študentskem naselju skupaj z legendarnimi jugoslovanskimi rock in novovalovskimi skupinami. Gostovali so na vseh pomembnejših festivalih v regiji, sledilo pa so številni koncerti po Sloveniji, drugih jugoslovanskih republikah. Po razpadu Jugoslavije je skupina CZD odigrala veliko turnej po zahodni Evropi: Avstrijam Nemčija, Nizozemska, tudi Slovašak in si ustvarila kultni renome v punkovskih krogih, ki niso prisegali le na ustaljene glasbene vzorce.
Obsežna diskografija skupine se nadaljuje leta 1989 z nekaj ploščami (založba Front Rock, ki jo ustanovi frontman skupine Dušan Hedl) in video spoti. Video kaseta “Center za dehumanizacijo 1985-1991” izide tik pred nastankom slovenske države, kaseta “Hanging Paradise” iz leta 1992 pa prinaša provokativne pesmi, ki tematizirajo aktualne družbene premene in bližnjo vojno na teritoriju bivše države. CZD istega leta izvaja neznačilne akustične nastope in izda knjigo besedil “Veselje in radost se budita”, kjer v značilnem diskurzu zapiše:
Nič nimamo opraviti s politiko. Če pa je treba, jo lahko prav dobro uporabimo.
Nič nimamo opraviti s poezijo. Če pa je treba, jo lahko prav dobro uporabimo.
Nič nimamo opraviti z glasbeno disciplino. Če pa je treba, jo lahko prav dobro uporabimo.
Ničesar ne nameravamo spremeniti v človeskih navadah. Če pa je treba, nas lahko prav dobro zabavajo.
Ni stvari, ki nas ne bi mogla razveseliti, če je to potrebno.
Band sodeluje na vseh edicijah “No Border Jam” festivala in na istoimenskih kompilacijah. Plošča “Ajajajajajajajaja”, ki izide leta 1995 združuje korenine punka z eksperimentalnimi glasbenimi vzorci in prinaša za CZD značilno simbiozo odličnih besedilih z zvokom, ki prinaša številne prelome, ritmične spremembe in glasbene raznolikosti.
Leta 1996 izide knjiga “CZD: etnološki oris rock skupine” (cf. knjižna zbirka Frontier), temu sledijo še druge etno-muzikološke študije o razvoju underground glasbe v severovzhodni Sloveniji, saj je bila prav skupina CZD pomemben katalizator razvoja. Skupina je povabljena na prvi Zgaga rock festival in številne druge rock festivale. Istega leta 1996 izzide prvi CD skupine z naslovom “Pokozlane trate”, naslednje leto sledi album “Slepa vera”, ki združuje punk in brezkompromisni hard core, in “Kupi gnoja”. Na CDju “Forma živa” (ki vsebuje e-knjigo “V sen sem jih videl” je moč slišati klasično novovalovske začetke CZD. Aprila 2003 sledi nastop v radijski oddaji Odštekani, kjer nekatere akustične komade spremlja Tamburaški orkester Cirkovce, vse pa je dokumentirano na plošči “Gverilci brez meja”.
Leta 2012 CZD objavi singel “2012 – The end”, ki doseže lep uspeh v radijskem predvajanju.
Leta 2019 pa je objavljena zadnja LP plošča s pesmimi izvedenimi v živo na nacionalni televiziji RTV Slovenija.
V akustični izvedbi izvajata ustanovna člana brata Branko in Dušan Hedl nove pesmi in nekaj starih hitov.
***
CZD – Center za dehumanizacijo (Dehumanizációs Központ)
A Center za dehumanizacijo (CZD) »újhullámos« punk-rock együttes első felállásában trió volt, amely 1984-ben alakult. 1986-ban adták ki első kazettájukat ” Center za dehumanizacijo” (Dehumanizációs Központ) címmel, és még ugyanebben az évben felléptek több mint 10 000 ember előtt, egy mára kultikussá vált koncerten, más, legendás jugoszláv rock és new wave zenekarokkal együtt. Játszottak a régió összes fontos fesztiválján, Szlovéniában és a jugoszláv köztársaságokban. Jugoszlávia felbomlása után a CZD együttes Nyugat-Európában turnézott. A sémákat elkerülő egyedi megszólalásuk miatt punk-körökben hírnevet szereztek Ausztriában, Németországban, Hollandiában, Szlovákiában.
1989-ben további lemezekkel és videoklippel bővült az együttes diszkográfiája, melyek a zenekar frontembere, Dušan Hedl által alapított Front Rock kiadó gondozásában jelentek meg. Közvetlenül a szlovén állam létrejötte előtt adták ki a »Center za dehumanizacijo 1985-1991″ című videokazettát. Az 1992-ben készült “Hanging Paradise” provokatív dalaival tematizálta a társadalmi változásokat és a közelgő háborút az egykori állam területén. Ugyanebben az évben a CZD a megszokottól eltérő módon akusztikus koncerteken lépett fel és kiadta a „Veselje in radost se budita” (Ébred az öröm és a derű) c. szövegkönyvet, jellegzetes üzeneteikkel:
»Semmi közünk a politikához. De ha kell, nagyon jól fel tudjuk használni.
Semmi közünk a költészethez. De ha kell, nagyon jól fel tudjuk használni.
Semmi közünk a zenei fegyelemhez. De ha kell, nagyon jól fel tudjuk használni.
Semmit sem akarunk megváltoztatni az emberi szokásokon. De ha kell, egész jól el tudunk szórakozni rajtuk.
Nincs olyan dolog, amely ne tudna bennünket felvidítani, ha kell.«
A CZD zenekar minden alkalommal megjelent a “No Border Jam” fesztivál eseményein, kiadványaiban és az azonos című válogatásban. Az 1995-ben megjelent “Ajajajajajajaja” album a CZD-re jellemzően hozza a ritmusváltásokkal tarkított, sokszínű zenei hangzás és a kiváló szövegek szimbiózisát, mely a punk gyökereit ötvözi kísérleti zenei mintákkal.
1996-ban jelent meg a “CZD: Egy rockegyüttes etnológiai körvonalai” című könyv (vö. a Frontier könyvsorozat), melyet más, az underground zene fejlődéséről szóló etno-muzikológiai tanulmányok követtek Szlovénia északkeleti részén, ahol a fejlődés fontos katalizátora volt a CZD együttes. A csoport meghívást kapott az első Zgaga rockfesztiválra és egyéb rockfesztiválokra. 1996-ban megjelent a zenekar első CD-je “Pokozlane trate” (Összehányt pázsitok) címmel, majd a következő évben a “Slepa vera” (Vak hit) album, amely ötvözi a punkot és a kompromisszummentes hard core-t, valamint a “Kupi gnoja” (Ganajkupacok) c. album. A “Forma živa” CD-n (Élő forma), amely a “V sen sem jih videl” (Álomban láttam őket) című e-könyvet tartalmazza a CZD első, klasszikusan újhullámos szerzeményei hallhatók. 2003 áprilisában az együttés fellépett az Odštekani c. rádióműsorban, néhány akusztikus darabban a Tamburaški orkester Cirkovce tamburazenekar kíséretével. A felvételt a “Gverilci brez meja” (Gerillák határok nélkül) lemez örökítette meg.
2012-ben a CZD együttmes kiadta a “2012 – The end” című kislemezt, amely a rádióban nagy sikert aratott.
2019-ben jelent meg az utolsó nagylemez, amelyen az RTV Slovenia nemzeti televízió élő adásában elhangzott dalok szerepelnek.
Új dalokat és néhány régi slágert a Branko és Dušan Hedl testvérpár, a CZD alapító tagjai, akusztikus formában adnak elő.
PIJANI ČOLN
kjer je glasba poezija in poezija glasba
Glasbeni projekt, ki si je ime izposodil pri Arthurju Rimbaudu, se posveča tudi nevidnim in nedojemljivim sporočilom glasbe in besedil. Pesmi so praznik za čutila, so veselje in melanholija, prinašajo trenutke sreče in ganejo. V besedilih opozarjajo na brezmejnost našega bivanja, a ne težijo, pesmi so plesne svetle, zabavljive, zabavne, vabijo k plesu.
Člani slupine so Jasmina Dovnik, Mateja Pleteršek, Reinhard Padinger, Slobodan Janković in Bojan Tomažič.
PIJANI ČOLN – A RÉSZEG HAJÓ
ahol a zene költészet és a költészet zene
Az Arthur Rimbaud által inspirált zenei projekt a zene és a szöveg láthatatlan és megfoghatatlan üzenetével foglalkozik. A dalok az érzékek ünnepeiként, örömet, melankóliát, boldog és megható pillanatokat nyújtanak. A szövegek létünk határtalanságára utalnak, nem lesújtóak, inkább fényesek, táncra perdítenek, szórakoztatóak. Az együttes tagjai: Jasmina Dovnik, Mateja Pleteršek, Reinhard Padinger, Slobodan Janković és Bojan Tomažič.
Kulturni center Maribor je več kot le založba. Je zasebni zavod z dolgoletno knjižno založbo, ki skozi različne oblike delovanja sega vse do konca 80-ih let. Ob tem pa knjižnemu založništvu dodaja tudi segment izdajanja glasbe. Je organizacija s hrbtenico, tradicijo ter podjetniškimi, kulturnimi in umetniškimi usmeritvami. Uspešno združuje želje avtorjev – umetnikov, entuziastov, podjetnikov in strokovnjakov, s pričakovanji bralcev in poslušalcev – kupcev kvalitetnih kulturnih produktov; pri tem pa ostaja zvesta svojemu poslanstvu: dvigovati kulturno zavest na lokalni in nacionalni ravni preko produkcije in distribucije kakovostnih knjižnih ter glasbenih del. Načelo delovanja Kulturnega centra Maribor so.p. je kvaliteta, hitrost in fleksibilnost. Osnovna ideja je širitev ljubiteljev branja in mreženje tistih, ki se z besedo ukvarjajo.
Kulturni center Maribor je Ministrstvo za kulturo na podlagi dosedanjega delovanja in kakovosti programov in projektov ocenilo za nevladno organizacijo v javnem interesu (obnovljeno v okvirju nove zakonodaje v letu 2018).
* * *
Sklad Őri Alapítvány deluje v Őrségu, na obmejnem območju Madžarske od leta 1993. V času delovanja je izvedel vrsto med seboj povezanih ali komplementarnih projektov na področju kulture, turizma in razvoja podeželja.
Sprožil je niz dogodkov, ki služijo kulturi skupnosti v regiji (umetniški festival Dnevi cvetenja 1994-2018, Razmišljujoče sobivanje 1995-96, Tradicionalne božične igre 1996-2001, Irski kulturni tabor 2000-2002, Poletni večeri Sedem travnikov 2001, Seveda, Stražna pokrajina! – ekološka razstava in sejem 2005-2017). Njegov največji kulturni dogodek je skupnosti festival “Sedem travnikov”, ustanovljen leta 2002, ki poteka vsako leto 10 dni, pri čemer sodeluje približno 20 naselij Stražne pokrajine. Od leta 2015 je “Sedem travnikov” certificiran kot evropski festival programa EFFE (Europe for Festivals, Festivals for Europe).
Sklad Őri Alapítvány je v dosedanjem mnogoterem delovanju pridobil ustrezne kompetence na področju organiziranja umetniških programov, lokalnih kulturnih dogodkov, skupnostnih prostorov in spletnega komuniciranja, tako lahko svoje izkušnje s pridom uporabi tudi pri projektu NO BORDER WORDS.
* * *
Kulturális Központ Maribor co.p. több, mint egy címke. Magánintézmény, nagy múltú könyvkiadóval, amelynek különféle tevékenységei egészen a 80-as évekre nyúlnak vissza. Ugyanakkor a könyvkiadás mellé egy zenei szegmenst is hozzátesz. Hagyományosan vállalkozói szemléletű, kulturális és művészeti irányultságú szervezet. Sikeresen ötvözi a szerzők, művészek, vállalkozók és szakértők kívánságait az olvasók és hallgatók, a minőségi kulturális termékeket vásárlók elvárásaival; azonban továbbra is hűséges küldetéséhez: a kulturális tudatosság helyi és országos szintű felkeltése minőségi könyvek és zeneművek készítésével és terjesztésével. A Maribor Művelődési Központ működési elve a minőség, a gyorsaság és a rugalmasság. Az alap elképzelés az olvasás szeretetének terjesztése és a szóval foglalkozók hálózatépítése.
A Maribori Kulturális Központot a Kulturális Minisztérium korábbi teljesítménye és (az új jogszabály keretében 2018-ban megújult) programok és projektek minősége alapján közhasznú civil szervezetként minősítette.
* * *
Az Őri Alapítvány 1993 óta működik Magyarország határ menti térségében, az Őrségben. Fennállása
alatt számos, egymásra épülő, vagy egymást kiegészítő projektet hajtott végre a kultúra, a turizmus és a vidékfejlesztés területén.
A közösségi művelődést szolgáló rendezvények sorát indította el a térségben (Virágzás Napjai művészeti fesztivál 1994-2018, Gondolkodó együttlét 1995-96, Hagyományőrző Karácsonyi Játékok 1996-2001, Ír Kulturális Tábor 2000-2002, Hétrét Nyári esték 2001, Természetesen, Őrség! – öko kiállítás és vásár 2005-2017). A legnagyobb szabású kulturális rendezvénye a 2002-ben alapított „Hétrétország – a szerek és porták köztiválja”, mely évente 10 napon át zajlik, mintegy 20 őrvidéki település bevonásával. Hétrétország 2015-től az EFFE program (Europe for Festivals, Festivals for Europe) európai fesztivál minősítésével rendelkezik.
Az eddigi széleskörű tevékenysége során az Őri Alapítvány megfelelő kompetenciákra tett szert a művészeti programok, helyi kulturális események szervezése, helyi közösségi terek működtetése és az on-line kommunikáció terén, mely tapasztalatok a NO BORDER WORDS projekt esetében is jól kamatoztathatók.
